T�mak�r |
Sorsz�m |
Megjelent |
Kib�v�lt |
Ford�totta |
1997. janu�r |
- |
A mozg�s nem egy dolog, �lland�, megv�ltoztathatatlan, �r�kk�val�, egyszer kezdetben megsz�letett egy �srobban�s vagy ak�rmi sor�n, �s soha el nem m�l�. A mozg�s nem egy dolog, hanem egy eredm�ny, egy reakci�, �s mint ilyen, v�ltozik. Az emberi csillag�szok a bolyg�k p�ly�it egy egyens�lyk�nt magyar�zz�k, egy, a Nappal �rint�leges egyenes vonal� mozg�s �s egy oldals� gravit�ci�s vonz�s k�z�tt, �s azt felt�telezik, hogy az el�re ir�nyul� mozg�s egy centrifug�lis er�be fordul, amely soha nem kezdhet� ki, mivel ez egy dolog. Ez j�l mutat pap�ron, de vizsg�lj�tok meg a val�s�got kicsit k�zelebbr�l, �s el�bukkannak az ellentmond�sok �s az �ll�t�s hi�nyoss�gai.
Minden alkalommal, amikor egy p�ly�ra �llt test m�dos�tja az egyenes vonal� halad�si ir�ny�t a gravit�ci�s vonz�s hat�sa v�gett, az egyenes vonal� p�ly�ja intenzit�s�ban lecs�kkenne. Nem ez a helyzet a mindannyiatok sz�m�ra oly j�l ismert szitu�ci�ban, amikor f�kezni kell vezet�s k�zben? Az aut� mozg�sban van egy s�k ter�leten, folyamatosan hajtva mindaddig, am�g a l�b a g�zped�lon van. Ez megegyezik a bolyg� egyenes vagy �rint�leges mozg�s�val. Ha valaki egyidej�leg f�kez, am�g a l�ba v�ltozatlanul a g�zon marad, az aut� lassulni fog. Ez megegyezik a gravit�ci� okozta zavar� hat�ssal a kering� bolyg� �rint�leges mozg�s�ban. Most vedd el a l�bad a ped�lr�l, �s m�r nem lesz meg ugyanaz az el�re ir�nyul� mozg�s, mint azel�tt volt. Nem egy dolog volt, hanem egy reakci�, �s a mozg�s itt is egy reakci� a a g�zra l�p�s okozta tol�er� hat�s�ra, am�g az aut� nyugalmi helyzet�b�l elindul.
�ppen �gy, egy kering� bolyg� egy �lland� tol�er�t ig�nyel valamib�l, hogy mozg�s�t fenntartsa. E tol�s n�lk�l hagyva az objektum lassan spir�lisan a nap fel� sodr�dna, �s �gy az embereknek bajosan lett volna el�g idej�k arra, hogy olyan intelligens fajj� fejl�djenek, akik ezen a jelens�gen t�prengenek, mivel a spir�l p�lya nem tartana ennyi ideig! Ez a spir�lis p�lya v�r a F�ld k�r�l kering� m�holdjaitokra, melyeket gyakran csak az id�nk�nti fuvallat tart fenn, amit a bel�j�k �p�tett rak�ta-f�v�k�kb�l kapnak. Ha magukra hagyj�k �ket, a F�ldh�z csavarodnak, a gravit�ci�s vonz�s fel�, mely minden pillanatban kihat az el�re ir�nyul� mozg�sukra. A gravit�ci�s vonz�s nem szigor�an egy oldalir�ny� h�z�s, mivel a bolyg� p�ly�j�nak ir�nya, b�r csek�ly m�rt�kben, de minden esetben a nap ir�ny�t�l elfele mutat. B�rmely adott id�pontban:
h�zz egy vonalat, amely a bolyg� egyenes vonal� mozg�si ir�ny�t �br�zolja,
h�zz egy m�sodik vonalat, amely azt a p�ly�t �br�zolja, amire a gravit�ci�s vonz�s a bolyg�t k�nyszer�ti, ez l�nyeg�ben egy m�sodik �rint� a Naphoz,
a k�t egyenes k�zti sz�g a bolyg�ra hat� visszafel� h�z�s m�rt�ke.
Ez�rt ez h�tr�ltatja az el�re ir�nyul� mozg�st, ami nem egy dolog, hanem egy reakci�. Ahhoz, hogy a bolyg� folyamatosan kering�sben maradjon, kell hogy legyen egy tol�er�, �s van is. Ezt a Nap magj�ban l�v� �rv�nyl� anyag okozza, amely befoly�sol� mez�ket hoz l�tre, �gymint m�gneses mez�ket, melyek hatnak a kering� bolyg�kra, k�l�nb�z� m�rt�kben, az � �sszet�tel�kt�l f�gg�en. Mi�rt felt�telezitek, hogy a bolyg�k mindenhol ugyanabba az ir�nyba kringenek? V�letlen, hogy ugyanezt a mint�t mutatja minden naprendszer? A visszafel� ir�nyul� bolyg�mozg�s extr�m kiv�tel, �gy annak t�nye, hogy a bolyg�k midig egy ir�nyban keringenek, egy k�nyszer�t� kulcs kell legyen b�rki sz�m�ra, aki magyar�zatot keres arra, hogy mi�rt keringenek folyamatosan a bolyg�k.