T�mak�r |
Sorsz�m |
Megjelent |
Kib�v�lt |
Ford�totta |
1995. december |
- |
Egy bolyg� forg�sa sok t�nyez� f�ggv�nye, melyek k�z�l az �srobban�sb�l kij�ve el�rt kezdeti mozg�s csak az egyik. Vegy�k a F�ldetek p�ld�j�t, a nagy b�tyja, a 12. bolyg� �thalad�sa idej�n. A forg�s lassul, majd meg�ll, napokra, majd az �thalad�s ut�n vissza�ll a kor�bbi iram. Ez a t�bbi, a forg�sban r�szt vev� t�nyez� v�gett van, melyek �rv�nyben maradnak a Naprendszeretekben, �s a F�ldet a markukban tartj�k.
A forg�s egy mozg�konys�g k�l�nbs�g k�vetkezm�nye a bolyg� magja �s felsz�ne k�z�tt, �s jobb hasonlat h�j�n mi ezt egy fark�t kerget� kuty�val fogjuk �sszekapcsolni. A F�ld magja foly�kony, �s mozg�kony, �s a saj�t feje ut�n megy. Amint a F�ld a p�ly�j�t r�ja a Nap k�r�l, a F�ld magj�nak bizonyos k�rnyez� befoly�sokkal val� viszonya v�ltozik. Egy k�rhint�n �ll� gyereknek, aki mindv�gig az anyj�ra akar n�zni, mag�nak is egy teljes k�rt kell fordulnia ahhoz, hogy azt megtehesse. Hasonl� m�don, a F�ld s�lyos magja is elmozdul, hogy szembeforduljon bizonyos m�gnesesen rokon er�kkel az Univerzumban a Naprendszeretek k�rny�k�n (vagy hogy elker�lj�n ilyen er�ket), mag�val r�ntva �gy a felsz�nt is. A mag nem minden�tt homog�n, �s �gy bizonyos r�szei er�sen vonz�dnak vagy tasz�t�dnak ebbe vagy abba a r�sz�be az Univerzumnak k�r�l�tte, teh�t a mozg�s a magban �lland�. Mihelyst a mag egy r�sze a foly�kony s�rj�nak ellenkez� oldal�ra mozdul �t, ott �jra a r�gi probl�m�j�val tal�lja szembe mag�t, �s �jb�l mozg�sba lend�l.
Namost, hogy a F�ldnek 365 napig tart megker�lnie a Napot, �s a k�rbefordul�s egy nap egyszer t�rt�nik meg, els� l�tszatra �gy t�nhetne, hogy a k�rhinta anal�gia hib�s. Hogyan keletkezhetett volna a forg�s amiatt, hogy a F�ld p�ly�ja - ami egy �ves �gy - egy napi forg�sba fordult? A mozg�s nem egy kontroll�lt dolog, amir�l b�rki, aki egy f�kek n�lk�li motoron �l, f�jdalmasan meggy�z�dik. A F�ld foly�kony magj�ban, kis akad�ly van, hogy a mozg�s meg�lljon, �s ha egyszer beindult, meg�rzi a mag-r�szek v�gy�t, hogy megk�zel�tsenek vagy elker�ljenek m�gneses befoly�sokat az Univerzumban. A forg�s ezeknek a k�ls� befoly�soknak a r�v�n indul be, �s ek�ppen mindig ugyanabba az ir�nyba t�rt�nik. A forg�s sebess�ge a mag foly�konys�g�nak k�vetkezm�nye, mivel f�kek sosincsenek �rv�nyben. Ez�rt, a mag-r�szek, amelyek elfel� mozdulnak egy befoly�s el�l, hamarosan azt fogj�k tal�lni, hogy �jra megteremtett�k a probl�m�jukat, mivel a F�ld mozg�sa visszahelyezte ezeket a r�szeket oda, ahol nem akarnak lenni! K�rbe-k�rbe, mint ahogyan a kutya kergeti a fark�t.