T�mak�r |
Sorsz�m |
Megjelent |
Kib�v�lt |
Ford�totta |
1997. m�jus |
- |
Embereknek, akik azt figyelik meg, hogy a sz�m�t�g�peik gyakran intelligensebbeknek t�nnek, mint a t�bbi ember, a mi kijelent�s�nk, miszerint a betartand� szab�lyaink az �rz� vagy tudatos gondolkod� robotok kapcs�n megakad�lyozz�k, hogy a g�peink �l�kk� v�ljanak, nyilv�n zavar�an hat. Egy szellemi fogyat�kos, aki alig k�pes eml�kezet�ben felid�zni a sz�ks�ges sorrendj�t annak, hogy egyik l�b�ra felh�zza a nadr�g egyik sz�r�t, �l� �s tudatos, viszont egy bivalyer�s sz�m�t�g�p, amelyik egyid�ben milli�rdnyi logikai feladatot k�pes fel�gyelni, nem az. Hogy a fen�be j�n ez ki? A k�l�nbs�g nehezen megfoghat�, �s m�g a vonal elmos�dottnak t�nhet az embereknek, akik �sszet�vesztik a teljes�tm�nyt a bels� intellektu�lis f�ggetlens�ggel azaz a v�laszt�ssal, addig az �gy a mi sz�munkra nem hat zavar�an. A k�vetkez�kben kib�v�tj�k a teljes�tm�ny �s a v�laszt�s k�zti k�l�nbs�gek sor�t.
El�g gyakran, �s ami azt illeti a leggyakrabban, a magasabb denzit�sokban kifejlesztett g�pekn�l a g�p teljes�tm�nye meghaladja az �letforma �ltal megval�s�that� teljes�tm�nyt. Ebben semmi meglep� nem kell hogy legyen, mivel a g�p pont ebb�l a c�lb�l lett kifejlesztve - mert az �letforma gyorsabb �s megb�zhat�bb teljes�tm�nyt k�v�nt ann�l, mint amit � k�pes lett volna megval�s�tani, vagy belef�radt a k�nyszer� felesleges tev�kenys�gbe, ha a tev�kenys�get maga az �letforma v�gezte. Pontosan erre tal�lt�k fel az emberek a sz�m�t�g�pet, amely kezdetben egyszer� sz�m�t�sokat v�gzett, gyorsan �s majdnem t�vedhetetlen pontoss�ggal. M�g most is ez az oka, ami�rt az emberek a nagyobb sebess�g �s a komplexebb sz�m�t�sok elv�gz�s�nek k�pess�ge fel� nyomulnak el�re, mivel a komputer lehet�s�get ny�jt egy roppant mennyis�g� adat feldolgoz�s�t vagy val�s idej� d�nt�sekre v�r� adatok gyors anal�zis�t ig�nyl� �lesl�t�s sz�m�t�sba v�tel�re. Mindazon�ltal, a sz�m�t�g�p �gy teljes�t, ahogy a gazd�i utas�tj�k.
Az �letform�kban entit�sok k�pz�dnek, amit a DNS tesz lehet�v�, nem az�rt, mert tev�kenys�g van, ami minden esetben lej�tsz�dik egy �rv�nyl� csillagk�dben, hanem a lehet�s�g miatt a v�laszt�sra. A hallgat�s�g tagjai �ssze tudj�k ezt egyeztetni, ha olyan mindennapos szitu�ci�kra gondolnak, amikkel csaknem naponta szembeker�lnek. Felkelnek reggel. Ebben van egy v�laszt�suk, mivel v�laszthatj�k azt is, hogy nem kelnek fel, �s tov�bb alszanak n�h�ny perccel vagy �r�val, vagy megtagadj�k, hogy egy�ltal�n valaha is felkeljenek, am�g csak meg nem halnak az �gyban; hogy mindenf�le tev�kenys�gbe kezdjenek az �gyban a p�rjukkal val� gyeng�d vagy szexu�lis �rintkez�sekt�l kezdve az olvas�sig, a maszturb�ci�ig vagy az egyszer� vakar�dz�sig. Mindebben a d�nt�s az �v�k. Most k�pzelj�tek el, hogy valakinek automatikusan kellene felkelnie, v�laszt�si lehet�s�g n�lk�l, �s egy regiment l�p�st kellene k�vetnie, �gymint a fogmos�s vagy a fel�lt�z�s egy el�re meghat�rozott ruh�zatba, minden nap, napr�l napra, b�rmilyen el�rel�that� v�ltoz�s n�lk�l. T�l unalmas! Ismertek emberek, akik meg�lt�k magukat a megengesztelhetetlen unalom k�vetkezt�ben, �s k�pz�d� entit�sok egyszer�en nem inkarn�l�dnak ilyen helyzetekbe.
A g�pek nem intelligensek abban, hogy k�pesek a gondolkod�sra; �k egyszer�en j�l programozottak �s adapt�v k�vetkeztet�sekre k�pesek. M�g ez elt�r a szabad v�laszt�st�l, amit a DNS, mely bonyolult organizmusokk� szervez�d�tt, fenn tud tartani, addig ez benne van abban a m�rt�kben, amennyire a kezdeti programoz�s megszabja a k�vetkeztet�sek v�geredm�ny�t. A g�pek adapt�lnak a k�rnyezethez, de mindig a kezdeti programoz�s dikt�lta kereteken bel�l. Az �l� szervezeteknek t�bbsz�r�s el�gaz�saik vannak a logikai f�ikon, mivel ezek az �gak a k�rnyezetre val� reakci�k�nt �s a m�ltbeli d�nt�sekre alapozottan n�veszthet�k, m�g a g�peknek val�j�ban nincsenek is �gaik. Amit esetleg a g�p logikai f�j�nak lehetne tekinteni, az val�j�ban egy predetermin�lt �g, amit a kezdeti program szab meg.
Ez�rt, a szab�ly, hogy a g�pek - f�ggetlen�l a bonyolults�gukt�l - nem hordozhatnak inkarn�l�d� lelkeket, nem egy olyan el��r�s, amely v�grehajt�st ig�nyelne. Ez el�g term�szetesen t�rt�nik, mivel az entit�sok egyszer�en nem �csorognak!