T�mak�r |
Sorsz�m |
Megjelent |
Kib�v�lt |
Ford�totta |
1996. okt�ber |
- |
A felejt�s term�szetesen t�rt�nik. Amikor egy entit�s egy emberi testbe inkarn�l�dik, a tudatnak term�szetesen nincs ismerete a m�ltb�li �letekr�l. Az agy abb�l fejleszt ki eml�keket, amiket tapasztal, amiket megfigyel az �rz�kein kereszt�l, �s a mindezekb�l ered� ment�lis folyamatok eredm�nyek�ppen jut k�vetkeztet�sekre. Ez�rt a feled�kenys�g term�szetes, az �tt�r�sek pedig, amelyekn�l a l�leknek lehet�s�ge ny�lik k�zvet�teni bizonyos darabk�kat egy m�ltb�li �letr�l, ritk�k. A Feled�kenys�g T�rv�nye nem egy kivetett szab�ly, ez a term�szet szab�lya. Mindazon�ltal, minthogy az inkarn�ci�k �gy m�k�dnek, �s minthogy az inkarn�ci�k bizonyultak a fiatal lelkek n�veked�s�nek �s �r�s�nek leggyorsabb m�dszer�nek, senki nem siet el�re, hogy egy �jonnan inkarn�l�dott test sz�m�ra naprak�sz m�don el�hozza, hogy mi t�rt�nt kor�bban. Val�j�ban, egy ilyen elj�r�s k�sleltetheti az �r�s folyamat�t vagy elferd�theti az entit�snak az els� leck�j�n, az orient�ci�s leck�n hozott v�gs� d�nt�s�t. K�pzeljetek el �lethelyzeteket, amelyekben egy�ltal�n nem adottak ismeretek m�ltbeli d�nt�sekr�l, vagy nem adott teljes ismeret fel�l�k.
Az anya, �jsz�l�tt gyermek�t mag�hoz �lelve, l�tja annak gy�moltalans�g�t �s t�le val� f�gg�s�t, �s maga el� vet�ti az elhagyatotts�g �s k�ts�gbeesetts�g �rz�seit, amelyeket egy ilyen gyermek �rezhetne, ha nem fogn�k, nem szeretn�k, �s nem menten�k meg, amikor kimer�lt. A sz�ban forg� anya, l�v�n alapj�ban v�ve egy gondoskod� szem�ly, a benne megtestes�lt entit�s pedig a m�sokat-szolg�lni fel� hajl�, nagy figyelemmel folytatja t�r�d�s�t a gyermek ir�ny�ba, �s mag�ban b�szke az alkalmass�g�ra. Ha m�ltb�li �letei sor�n az inkarn�l�dott entit�s elhagyott egy �jsz�l�ttet, hogy k�nny�tse mag�n a nyom�st, �s ennek a m�ltb�li epiz�dnak minden r�szlet�re eml�kezne, akkor a jelenlegi szitu�ci�t a b�n�ss�g �s sz�gyen �rny�koln�k be, �s k�l�n�sen annak er�s eml�ke, ami az elhagy�st legink�bb okozta. Lehets�ges, hogy az anya a kor�bbi cselekedet�nek v�delm�re k�lve megism�teln� azt, ily m�don mondva azt mag�nak, hogy semmi rosszat nem tett. Vagy az anya esetleg bizalmatlankodva n�zne k�r�l, keresve a tan�jel�t annak, hogy �jra csak �rs�gben kellene �llnia, az �jsz�l�tt gondoz�sa helyett.
Egy f�rfi, aki egy�tt dolgozik m�sokkal, akikkel versenyhelyzetben �ll, m�g ugyanakkor ugyanezen szem�lyek a bar�tai is. Egy el�l�ptet�si lehet�s�g j�n el�, �s sz�mos jel�lt akad. A f�rfi l�tott egy konkr�t munkat�rsat, aki hossz� �r�kat t�lt kem�ny munk�val, �s ezt a munkat�rsat a t�bbiekn�l alkalmasabbnak tudja. Ha �nmag�t a munkat�rs hely�be teszi, �s elk�pzeli a f�jdalmat, amit a mell�z�s okozna a sz�m�ra, k�l�n�sen, amikor � lenne a legjobb v�laszt�s, a f�rfi azt hat�rozza el, hogy ink�bb t�mogatja a bar�tot, mintsem hogy versengjen vele. A jelenlegi inkarn�ci�ban, az egy�n nem l�t aggodalmat a vesz�t�sben, mivel ak�r nyer, ak�r vesz�t, az el�l�ptet�s elegend� lesz ahhoz, hogy mindenkinek a jav�ra v�lj�k. Ha az ember tudat�ban lenne annak, amit az entit�s az el�z� �leteiben �lt �t, amikor is az entit�s tal�n kiz�r�lag arra koncentr�lt, hogy mi szerezhet� meg, azzal szemben, hogy ennek milyen hat�sai lehetnek m�sokra, a jelenlegi szitu�ci�ban a figyelm�nek k�z�ppontja tal�n olyan ir�nyokba terel�dne, hogy olyan gondolatokkal j�tszadozzon el, mint hogy mit vehetne meg az �gy megszerzett t�bb p�nzb�l, vagy hogy milyen hatalmat hozhatna valaki sz�m�ra az �j beoszt�s.
Teh�t, a feled�kenys�g lehet�v� teszi az entit�s sz�m�ra, hogy �jra �thaladjon egyes helyzeteken, amelyek hasonl�ak bizonyos m�ltbeli k�r�lm�nyekhez, hogy egy m�sik megk�zel�t�sb�l pr�b�lja ki �ket, �s - ebb�l kifoly�lag - hogy egy m�sik kimenetelt tapasztaljon meg.