T�mak�r
Sorsz�m
Megjelent
Kib�v�lt
Ford�totta
P�luseltol�d�s >
< 30 >
1995 j�liusa el�tt
96/1-2,9; 97/2; 02/4
longint

map
ZetaTalk: Olvad� j�gsapk�k


A kataklizm�k ut�n a jelenlegi sarki jegek olvadni kezdenek, m�g ezzel egy id�ben �jrak�pz�dnek az �j sarkokn�l. Az olvad�s gyorsabban fog t�rt�nni, mint az �jrak�pz�d�s, mivel a j�g k�pz�d�s�n�l t�bb t�nyez� van j�t�kban, mint a j�g olvad�s�n�l. Elmagyar�zzuk. A kor�bbi sarkokon l�v� j�g imm�r a Nappal fog farkasszemet n�zni, �s az olvad�s m�rt�k�t a leveg�h�m�rs�klet �s a napsugarak elnyel�d�se fogja meghat�rozni, mely mindkett� magas lesz, amint a r�gi sarkok imm�r l�nyeg�ben az �j egyenl�t�n�l fognak tart�zkodni. Az �j p�lusokn�l b�rmely v�z meg fog fagyni, de a j�g fel�p�l�se egy sarkn�l egy�ltal�n nem a v�zb�l t�rt�nik, amely t�rt�netesen oda ker�lt akkor, amikor a sark felvette a helyzet�t. A fel�p�l�s a csapad�kb�l j�n, �s ez t�bb sz�z �v alatt halmoz�dik fel. Egy ponton a folyamat egy egyens�lyt �r el, j�ghegyek leszakad�s�val �s melegebb vizek fel� sodr�d�s�val, stb. A F�ld, ennek k�vetkezt�ben, T�bb vizet fog l�tni az �ce�njaiban egy j� ideig a kataklizm�k ut�n.

Az emberis�g tud�sai kisz�m�tott�k, hogy az antarktiszi j�g teljes elolvad�sa a vil�gtenger szintj�nek 200 l�bnyi (61 m�teres) megemelked�s�t okozn�. Ez a sz�m�t�s a v�zfelsz�n feletti j�g elolvad�s�nak �s a v�z t�rfogat�ba val� visszat�r�s�nek, �s kiegyenl�t�d�s�nek hat�s�t vizsg�lja. T�bbminden t�rt�nik az eltol�d�s sor�n �s bizonyos id�vel azt k�vet�en, amikor is a l�tez� sarkok az egyenl�t�i nap sugarai al� helyez�dnek, �s a vil�g valamennyi akt�v vulk�nja kit�r. Mekkora h� fejl�dhet a k�reg �s a mag elv�l�s�nak �s a mag k�reg alatti elmozdul�s�nak hat�s�ra? Mekkora h� sz�ks�ges a k�szikla elolvaszt�s�hoz, az egyik lemeznek a m�sik al� val� gyors les�llyed�se sor�n, amir�l a nyugati indi�nok �s a legut�bbi p�luseltol�d�s k�zel-keleti szemtan�i besz�moltak? Milyen gyorsan disszip�l�dik a h�, ak�r a t�bort�zek hamuj�b�l, a szabad �g alatt, vagy egy fotel �l�k�j�r�l, melyr�l a benne �l� az im�nt kelt f�l? A legt�bbj�t a F�ld felsz�n�nek a hatalmas �ce�nok fedik be, melyek teljes eg�sz�kben felmelegszenek, hideg helyek n�lk�l, az eltol�d�s ut�n, �s nem t�rnek vissza, hogy hideg helyeik legyenek, am�g n�h�ny �vsz�zad el nem m�lik. Ez a melegebb v�z a felel�se a tengerszint megemelked�s�nek, �ltal�ban.

M�g az �j p�lusok teljes kialakul�sa �vsz�zadokba fog telni, addig a l�tez� sarkok hirtelen egy egyenl�t�i napi olvad�s al� tasz�t�dnak. Az olvad� sarkok �gy meg fogj�k emelni a tengerszintet, vil�gszerte, 650-700 l�bbal (200-213 m�terrel) k�t �ven bel�l. Az e szint alatt �l� t�l�l�k �jra- �s �jra k�lt�z�sen fogj�k magukat tal�lni, ahogy a foly�k kezdik ki�nteni a t�lt�seiket �s az ingov�nyos ter�letek tavakk� v�ltoznak. A t�l�l�si helyeket tervez�knek erre tekintettel kell lenni�k csak�gy, mint v�szkij�ratokra az emelked� v�z �ltal esetlegesen foglyul ejtett t�l�l�k sz�m�ra. A t�l�l�si helyeket a k�pess�g�k szempontj�b�l kell kiv�lasztani m�s sz�razf�ldi ter�letekkel val� �sszek�ttet�s�kre, amelyek majd szint�n a v�z vonala f�l�tt lesznek, hogy �gy a technol�gia �s a szakismeretek a t�l�l�k k�z�tt megoszthat�k legyenek. A t�l�l�k �gy egym�s megl�togat�s�t lehets�gesnek, �s nem lehetetlennek fogj�k tal�lni egy �j vil�gban t�rk�pek, �s eg�szen bizonyosan �tmutat�k n�lk�l cs�nakok �tnak ind�t�sa �gy�ben egy majdan v�gtelennek t�n� tengerre.

Belebocs�tkozva a felt�telez�sbe, hogy az �j p�lusok, l�nyeg�ben, mindig is ott voltak, ahol ma tal�lhat�k, az emberek f�r�mint�kat vettek, melyekr�l azt felt�telezik, hogy megfagyott eml�k�t k�pezik eg�szen e�nokig visszavezet� kl�mav�ltoz�soknak - egy porr�teg itt, egy csipetnyi veget�ci� ott, egy magasabb sz�ndioxid-koncentr�ci� itt, �s �gy tov�bb ak�rh�ny v�ltoz�val. Mindamellett, egy fa �vgy�r�ivel ellent�tben, melyek mutatj�k a fa �letkor�t, a j�gr�tegek nem mutatj�k meg mindazt, ami hi�nyzik. A fat�rzsre egy eg�szk�nt tekintenek, egy fa �letkor�t t�kr�zve, �m a sarki j�g �let�nek csak azt a r�sz�t t�kr�zi vissza, ami nem olvadt el. Sok eltol�d�s csek�ly, �gy r�szleges olvad�st okozva vagy csak az egyik oldalon okozva olvad�st. Ez�rt, a l�tez� sarkok eset�ben, vannak helyek, ahol a j�gben megmaradt t�rmel�kek vagy g�zok egy hossz� mes�t mondanak el.

All rights reserved: ZetaTalk@ZetaTalk.com