T�mak�r |
Sorsz�m |
Megjelent |
Kib�v�lt |
Ford�totta |
1999. j�nius |
- |
A littletoni m�sz�rl�s term�szetesen nem egyed�l�ll�. Sz�mos hasonl� m�sz�rl�s t�rt�nt nemr�g, �s m�g a j�v�ben is lesznek ilyenek, �s m�g csak nem is fognak az iskol�kra korl�toz�dni. Az er�szak-kit�r�sek vagy a szadizmus, az embereket k�zt�rdel�sre k�szteti �s csod�lkoz�sra, hogy mi okozza ezeknek az el�fordul�s�t. Egy vizsg�latot tesznek. Gondatlanok voltak a sz�l�k? A rock and roll tette, az �tel, amit ettek, az ut�noz� majom magatart�s? Egyik sem. B�rmennyire neh�z lehet is n�melyeknek elhinni, itt egy polariz�ci� van, melynek sor�n bizonyos gyerekek olyan szellemekkel inkarn�l�dnak, akik az utols� pr�b�jukon vannak. Nekik az a v�gzet�k, hogy eltakarodjanak �s a saj�t fajt�juk nyak�n �ljenek, �s �k a sz�l�n vannak az elhat�roz�snak, de m�g mindig egy csom� hat�rozatlans�g van benn�k arra n�zve, hogy melyik ir�nyt k�vess�k. Legyenek egy�tt�rz�k �s t�r�djenek m�sokkal ugyanannyira, mint ahogy magukkal t�r�dnek, vagy legyenek egoist�k �s csak arra hajtsanak, amit saj�t maguknak megszerezhetnek.
Nekik sz�ks�g�k van erre a legv�gs� l�k�sre. N�h�ny esetben a jobbik utat v�lasztj�k. Beleteszik �ket egy bizonyos k�rnyezetbe, m�s emberek fel� fordulnak, �s folytatj�k a m�rlegel�seiket �s a n�veked�s�ket egy m�sik �tvonal ir�ny�ba. Sok esetben azonban, a d�nt�s�k v�gs�nek bizonyul. A jelen id�ben, a dolgok k�t ir�ny szerint haladnak. Az egyik �t m�sokat-szolg�lni orient�lt egy�nk�nt reinkarn�l�dni erre a f�ldre, amelyben az egy�n igaz�n annyit t�r�dik m�sokkal, mint �nmag�val. A m�sik �t elhagyni ezt a f�ldet �s elmenni m�sokkal, akik az id� 95%-ban saj�t magukkal foglalkoznak �s igen ritk�n, ha egy�ltal�n, gondolnak m�sokra. A kett� k�z�tt tal�lhat� a nagy t�bbs�g, akik el fognak menni egy m�sik vil�gba, l�v�n hogy t�l fiatalok spiritu�lis l�t�kben ahhoz, hogy egy d�nt�st hozhattak volna, �gy �k folytatni fogj�k a m�rlegel�seiket egy m�sik vil�gban.
Mi megy v�gbe h�t, abban az egyn�h�ny igen er�szakos fiatal emberben, akik mostan�ban a h�rekben szerepelnek, vagy az extr�m szadist�kban a F�ld egyes zugaiban? B�r l�ttuk ezt m�r a m�ltban is, ezek a cselekm�nyek most vil�gosabb sz�nd�k�nak �s hat�rozottnak t�nnek. Ugyanakkor t�bb demokr�cia is van, nagyobb �kol�giai t�r�d�s a F�lddel, a b�n�z�s m�rt�ke pedig cs�kken. Ezek a m�s sz�ls�s�gek teh�t er�s kontrasztot k�peznek. Vannak igen �rett �nmagukat-szolg�l� lelkek, akik gyakran gyakorolni pr�b�lj�k a szadizmust �s m�sok ir�ny�t�s�t, �s saj�t maguk megkem�ny�t�s�t, hogy hal�lt �s pusztul�st teremtsenek, hal�lra r�m�tve �s megf�leml�tve m�sokat, vagyis olyan k�szs�geket, amikre sz�ks�g�k lesz a k�vetkez� inkarn�ci�jukban. Amikor ezeket a l�p�seket megteszik, akkor abba a vil�gba valahogy m�sk�nt rem�lnek bel�p�st, mint egy alacsony szint� individuum, ink�bb mint valaki, akire tal�n egy hadnagyk�nt tekintenek, egy er�skez� egy�nis�g abban az �j k�rnyezetben. �k azzal pr�b�lj�k majd megszerezni a bel�p�jegy�ket, hogy er�szakosak, szadist�k �s megborzaszt�k elhat�roz�sukban, hogy m�sok felett uralkodjanak, hogy egy kontrollhelyzetet teremtsenek, �s hogy megmutass�k, hogy �ket magukat nem lehet megf�leml�teni, magukra ford�tva a fegyver�ket.
Ez jelen van majd minden esetben a sz�ls�s�ges �s megmagyar�zhatatlan er�szakban, amit fiatal embereken l�ttok �jabban. Ha bemehettetek volna az otthonaikba �s megfigyelhett�tek volna ezeket a gyerekeket mik�zben feln�ttek, azt tal�ln�tok, hogy ezek nem norm�lis gyerekek, b�r a sz�leik esetleg nincsenek tiszt�ban ezzel. A k�ls� t�rsas viselked�sben, k�nosan �gyeltek arra, hogy komplianci�ban legyenek, hogy �gy beleolvadjanak a t�rsadalmi k�lsz�nbe, azonban van valami, amit m�sok is elmondhatnak nektek, amit �k �reztek, hogy nem stimmel. Egy-egy rezd�l�s, egy hidegs�g-�rz�s, egy szeretet-hi�ny, egy lelassult reakci� bizonyos k�r�lm�nyek k�z�tt, ahol valaki ugyanabban a fel�ll�sban hirtelen �sszerezzent �s felpattant volna, �s azonnal a m�sik seg�ts�g�re sietett volna. Apr� jelek, melyek felett �ltal�ban �tsiklanak, de att�l azok m�g ott voltak.