T�mak�r |
Sorsz�m |
Megjelent |
Kib�v�lt |
Ford�totta |
1995. okt�ber |
- |
Emberek, a saj�t elhat�roz�sukb�l, sok er�szakot k�vetnek el egym�s ellen - gyilkolnak, megnyomor�tanak, megk�noznak, cserbenhagynak a puszt�t�s dac�ra, felosztj�k a riv�lisok hagyat�k�t, leig�znak, h�bor�val kereskednek a tr�fe�k�rt, fel�ldozz�k egym�st, �s j�l �lnek azon, amit m�sok v�re hozott.
Mi lenne a t�ny�ll�s, ha idegen entit�sok nem feleltek volna a H�v�sra, a hipotetikus szitu�ci�ban, ahol a szab�lyok olyanok lenn�nek, hogy az emberekkel nem teremthettek volna kapcsolatot idegenek egyik orient�ci�b�l sem? Am�g az AIDS �s az Ebola v�rusok megsz�let�se seg�tve lett inform�ci�kkal, �tmutat�kkal, a CIA azon tagjaihoz juttatva, akik a H�v�st az �nmagukat-szolg�l�khoz int�zt�k, �s am�g a n�cik, akik �gynevezett orvosi k�s�rleteket folytattak le a hal�lt�boraikba z�rtakon, arra vonatkoz�lag, hogy hogyan hozhatj�k el� a k�ts�gbe esetts�g legm�lyebb fok�t az �ldozataikban, ugyancsak kaptak tan�csokat az �nmagukat-szolg�l�kt�l, akikhez a h�v�sukat int�zt�k; addig az �tfog� hat�st �sszesz�mol� egyenlet fel�r�sakor tekintetbe kell venni a m�sokat-szolg�l�k ellens�lyoz� tev�kenys�geit is. Vakcin�k, b� term�st ad� nemes�tett n�v�nyek, szennyez�d�sek elleni int�zked�sek, �s a t�rsadalmi szerkezet, amit ti demokr�ci�nak h�vtok: ezek k�z�l valamennyi a m�sokat-szolg�l�ban m�k�d� idegenek b�lyeg�t viseli mag�n, akik a hasonl� sz�nd�k� emberek H�v�saira v�laszoltak.
B�rmely f� konfliktus m�g�tt, mint amilyen egy h�bor� vagy elnyom� t�rsadalmi int�zked�sek terhe, meg lehet tal�lni az �nmagukat-szolg�l� idegeneket a h�tt�rben munk�lkodva annak a k�rnyezetnek a megteremt�s�n vagy er�s�t�s�n, amely a legt�bb �joncot aratja le az � orient�ci�juk sz�m�ra. A kontroll�lt, elnyom� k�rnyezetek, ahol a szabad gondolkod�s vagy a tettek szabads�ga korl�tolt ill. neh�zkes, ahol az egy�n elhagyottan vagy megf�leml�tve �rzi mag�t, ahol a f�kusz sz�ks�gszer�en az �nen van, a m�sok fel� ir�nyul� gondolatok pedig kiszor�t�dnak, mind-mind az �nmagukat-szolg�l� �joncok fejl�d�s�nek kedveznek. De ugyan�gy, f�bb konfliktusokban, vagy cs�ndesen a sz�nfalak m�g�tt dolgozva megtal�lhat�k a m�sokat-szolg�l�k is. Ahol a gondolkod�s �s tettek szabads�g�nak, az inform�ci� �raml�s�nak kedvez� �j t�rv�nyek vagy int�zked�sek sz�letnek, �s olyan �j technol�gi�k vagy elj�r�sok kifejleszt�se t�rt�nik, amelyek a k�zj�t szolg�lj�k, mi a m�sokat-szolg�l�b�l ott vagyunk. Szumm�zva, ez kiegyenl�t�dik, k�l�nben a szab�lyok nem tenn�nek lehet�v� eff�le tev�kenys�get, egy megszeg�se l�v�n ez a Be-Nem-Avatkoz�si Szab�lynak.